Közölte a spanyol statisztikai intézet (INE) kedden, abból az alkalomból, hogy épp egy évtizede, 2005. június 30-án fogadta el a dél-európai ország parlamentje azt a törvényt, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok számára a házasságot és gyerekek örökbefogadását.

Spanyolország a negyedik állam volt a világon, ahol engedélyezték a melegek házasságát, s élve ezzel a lehetőséggel az elmúlt tíz évben 19 ezer 400 férfi pár és 12 ezer 200 női pár lépett frigyre.

"Amikor összeházasodtuk, már 30 éve éltünk együtt, és mindaddig nem volt mód arra, hogy legalizáljuk helyzetünket. Másodrendű állampolgárok voltunk" - mondta Emilio Menéndez a spanyol közszolgálati televíziónak. Ő és párja, Carlos Baturin volt az első meleg pár, akik házasságot kötöttek Spanyolországban. Az első homoszexuális esküvőt tizenkét nappal a törvény elfogadását követően rendezték meg Madridban.

A pár felidézte, kicsit haboztak, amikor megtudták, hogy ők lesznek az elsők, hiszen ez történelmi esemény, de arra jutottak, minél előbb szeretnének összeházasodni.

Carlos Baturin azt is elmondta: egészen 2012-ig volt némi bizonytalanság bennük, mert a konzervatív Néppárt (PP) megtámadta az alkotmánybíróságon a jogszabályt, de végül a bírói testület elutasította a beadványt.

A házasság engedélyezése hozzásegített ahhoz, hogy egy gazdagabb és befogadóbb társadalomban éljünk, ahol a melegeknek nem kell rejtőzködniük - véli Isabel Gómez, a Leszbikusok, Melegek, Transzneműek és Biszexuálisok Szövetségének (FELGTB) szóvivője.

Véleményét, miszerint a spanyol társadalom toleránsabb lett az elmúlt tíz évben, felmérések is alátámasztják.

A Metroscopia közvélemény-kutató cég adatai szerint 2005-ben a megkérdezetek 56 százaléka mondta, hogy támogatja a homoszexuális párok házasságát, idén ez az arány már 68 százalék.

A szakemberek ezen javulás ellenére rámutatnak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények 40 százaléka melegek ellen irányul. A belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly 513 embert bántalmaztak az országban nemi identitása miatt. Az érdekvédők ehhez hozzáteszik, hogy az atrocitások többségét az áldozatok nem is jelentik be a rendőrségnek.