Az Olaszországban született másfél éves hímet a karanténidőszak letelte után engedték össze a lengyel származású tenyészpárjával. A két egyedet már láthatja a közönség a Viktória-ház kaktuszokkal tarkított kifutójában - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.

Az apró termetű, mindössze egy kilogrammos állatok teljes testfelépítése a sivatagi körülményekhez alkalmazkodott. Tömött bundájuk kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkezik, így megvédi az éjszaka vadászó állatokat a sivatagban uralkodó éjjeli hidegtől. Ráadásul szőrük világos színezete nem csak kiváló rejtőszínt biztosít, de hatékonyan veri vissza a hőt, így nappal véd az esetleges túlmelegedés ellen is.

Szőrös mancsaik egyrészt tompítják lépteik zaját, másfelől védik a nappali homok perzselő forróságától őket.

A nagy füleiknek a hőleadásban van szerepe, ezen kívül segítségével képesek meghatározni a homok alatt mozgó zsákmány helyét, mely elsősorban kisebb gerincesekből és gerinctelenekből áll, de megeszik a tojást és a bogyókat is.

Egyes feltételezések szerint Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb művében, A kis hercegben szereplő Rókát - a kis herceg legjobb barátját - nem az európai vörös róka, hanem a sivatagi róka ihlette. 1935 végén az író egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, melyben említést tett ezekről az állatokról.

_{Fotó: sostozoo.hu}