A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén a tervek szerint megválasztják elnöknek Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert, és megválasztják az alelnököket.

Az alelnökök számáról nem rendelkezik jogszabály. A szokásjog szerint valamennyi frakció állíthat egy alelnököt. Az első alkalommal bekerült jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelöltjét, Albrecht Glasert azonban nem hajlandó megszavazni a szociáldemokraták (SPD), a liberális FDP, a Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója.

Szerintük Albrecht Glaser a muzulmán vallásról tett kijelentései miatt nem méltó a parlamenti alelnöki tisztségre. A politikus több interjúban kifejtette azt a véleményét, hogy a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták - egy szélsőséges iszlám politikai ideológia követői - között.

Az SPD, az FDP, a Zöldek és a Baloldal szerint nem lehet Bundestag-alelnök, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot. Az AfD ragaszkodik Albrecht Glaser jelöléséhez. A Bundestag hatodik frakciója, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség képviselőcsoportja nem foglalt állást az ügyben.

Az előző ciklus utolsó döntésével módosították az alakuló ülés szabályait. Korábban az volt az előírás, hogy az ülést a legidősebb képviselő vezeti, az új szabály szerint pedig a rangidős képviselő. Ő Wolfgang Schäuble, aki 45 éve rendelkezik mandátummal. Az alakuló ülést viszont mégsem ő vezeti majd, mert megválasztják elnöknek. A feladatot a második legtöbb tapasztalattal rendelkező képviselő, az FDP-s Hermann Otto Solms veszi át a frakcióigazgatókból álló ideiglenes házbizottság döntése szerint.

Számos kommentár szerint az alakuló ülés vezetésének feladatát a korelnökről a rangidős képviselőre áthelyező szabályt azért vezették be, hogy ne az AfD-s Wilhelm von Gottberg legyen az új Bundestag első ülésének levezető elnöke. A 77 éves politikust bírálatok érték egy írásának a holokausztra vonatkozó része miatt.

A bizottság arról is döntött, hogy a frakciók hol kapnak helyet az ülésteremben, legalábbis az alakuló ülésen. A parlamenti patkó közepén, a képviselőkkel szemben elhelyezkedő elnöki pulpitushoz viszonyítva a jobbszélen az AfD képviselői ülnek, majd az FDP, a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek, a balszélen pedig a Baloldal frakciója kapott helyet.

Az FDP ezt csak átmeneti megoldásként fogadja el, és a terem közepén követel helyet magának. A kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert szerintük az ülésrendnek pontosan kell leképeznie a politikai terét, a politikai "spektrumot", amelyben a liberálisok középen állnak. Marco Buschmann frakcióigazgató a tanácskozás után kiemelte, hogy a vitát nem zárják le "harc nélkül".

A Bundestag székhelyén, a berlini Reichstag-épületben október 24-ig még át kell alakítani az üléstermet, mert a képviselők száma minden eddiginél magasabbra, 709-re emelkedett. Az előző ciklusban 631 tagja volt a Bundestagnak. A képviselői alapdíj nem változott, továbbra is havi 9542 euró (2,95 millió forint).