A létszámcsökkentést a korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, és bankadóval, valamint a végtörlesztés által okozott veszteséggel indokolták.

Az NGM közleménye szerint az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a Kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A Kormány célja pedig továbbra is az, hogy egy világos, áttekinthető, tervezhető „kimenekülési út” legyen a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is.

A 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forint alapú hiteleket az euró, majd a még kockázatosabb svájci frank alapú hitelek váltották fel. A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés - kockázatokat figyelmen kívül hagyó - felfutása jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, hazánk pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához.

A kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve kidolgozta Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése iránt.

Az igazságos tehermegosztás elsőrendű fontosságú: az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a probléma kialakulásában. Elengedhetetlen, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához. Különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri deviza alapú jelzáloghitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel.

OrientPress Hírügynökség