A megtakarításokat tekintve egyáltalán nem rózsás a helyzet, a kormány az idén terjeszti be az új nyugdíjtörvényt, míg egy elemzés hosszú időre rögzítené a nyugdíjjárulék mértékét.

Továbbra is az egyik legfontosabb társadalmi kérdés, hogy vajon lesz-e elég forrás a jövő idős embereinek az ellátására. A mostani helyzetet egyfelől érdemes nézni a nyugdíjrendszer, míg másfelől a megtakarítások oldaláról. Az utóbbi kapcsán mindenképpen figyelmeztető kell legyen az a Cofidis-felmérés, miszerint a magyarok felének megtakarításra már nem jut. Az „igazán jómódúak” köre igen szűk, mindössze 3 százalékra tehető.

Mindezt alátámasztja, hogy az OTP felmérése szerint a lakosság 52 százaléka nem rendelkezik tartalékkal, míg 63 százaléknak nincsen három hónapnál hosszabb időre szóló megtakarítása. A megtakarítással rendelkezők 40 százalékának félmillió forintnál kevesebb, míg 3 százalékának van 5 millió forintnál több pénze. Jól látszik, hogy ezen adatok alapján a jövő nyugdíjasai nem építhetnek erre az alapra.

Rugalmas korhatár jöhet

Mint ismert, a kormány az idén készíti el a nyugdíjtörvényt, a jövőbeli variációk kapcsán még viták vannak a kabineten belül. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott lapunknak korábban azt mondta, hogy a törvény kidolgozása során a Századvég által készített dokumentum az egyik fő anyag, valamint a tavalyi szociális konzultáció eredményei is fontos kiindulási alapnak számítanak.

A Viszkievicz András által készített műhelytanulmány szerint jelentős előrelépés lenne, ha a döntéshozók hosszú időre rögzítenék a nyugdíjjárulék mértékét, illetve mérlegelnék a rugalmas korhatár bevezetését. A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze ezek után a névleges kamatláb és a nyugdíjak indexálása maradna. A tanulmány készítője úgy látja, a svéd gyakorlat lemásolása nem célravezető.

Jelentős visszaélésekre bukkantak

A rosszabb költségvetési pozíció, valamint a magasabb államadósság miatt Magyarországon szükséges lehet a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való nagyobb terhelése, ekkor viszont a nyugdíjak szintje a svédnél nagyobb változékonyságot mutathat. A nyugdíjszint nagyobb ingadozásai pedig komolyan felvetik a garantált alapnyugdíj bevezetésének igényét − olvasható a tanulmányban.

Mint ismert, a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszer visszásságaira a múlt héten derült fény. Többek között az egyik magánnyugdíjpénztárnál a válság idején, amikor a pénztártagok pénze elolvadt, 55 millió forint bónuszt fizettek ki teljesen törvénysértő módon – mondta Selmeczi. Továbbá találtak olyan pénztárat, amelynél 2009-ben másfélszeres, 2010-ben pedig háromszoros emelésben részesültek a dolgozók az országos átlaghoz képest.