Az ősplazma és a "közönséges" anyag közötti lehetséges határt "tapogatják ki" a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium relativisztikus nehézion-ütköztetőjében (RHIC), az előzetes eredményekről a kvarkkutatók washingtoni világkonferenciáján, a Quark Matter 2012 című rendezvényen számoltak be a RHIC fizikusai.

A New York-államban működő 3,8 kilométeres, négy méterrel a föld alá telepített gyorsítóban a fizikusok már jó ideje kísérleteznek a 13,7 milliárd évvel ezelőtt az "újszülött" univerzumot kitöltő kvark-gluon plazma előállításával és tanulmányozásával. A forró "őslevesben" még szabadon léteztek az anyag építőkövei, az immár a protonokba és neutronokba zárt kvarkok és gluonok - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon (http://phys.org/news/2012-08-border-primordial-plasma-ordinary.html).
Míg korábban a RHIC kutatói főleg a közel fénysebességgel száguldó arany atommagokat ütköztettek, majd megfigyelték az ütközés energiájából létrejövő forró közeg tulajdonságait, 2012-ben váltottak. Az idei kísérletek során rendszeresen variálják az ütköztetett ionokat, valamint az ütközés energiáját. Ily módon a legkülönfélébb feltételek mellett állítják elő az anyag új formáját abban a reményben, hogy minél többet megtudhatnak annak tulajdonságairól.
"Az idei rekordév a RHIC történetében. Rekordszámú ütközéseket valósítottunk meg, először ütköztettünk urániumionokat, ahogy először valósítottunk meg aszimmetrikus ütközéseket arany és rézionok között" - hangsúlyozta Samuel Aronson, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium igazgatója.
Hozzátette: a kísérletek rávilágítanak arra, hogy milyen egyedülálló teljesítményre képes a relativisztikus nehézion-ütköztető.
"A RHIC segítségével megismerhetjük a részecskék közötti finom kölcsönhatásokat, valamint azokat az erőket, amelyek a korai világegyetem kvark-gluon plazmáját átalakították a mai világunkat alkotó anyaggá" - hangoztatta Samuel Aronson.