Amelyet antibiotikummal kezelnek, azonban emiatt a baktériumok gyakran ellenállóak lesznek azokkal szemben, a beteg pedig esetleg túlérzékeny lesz a gyógyszerre.

A nyírfacukor, a xilit igen népszerű a skandináv országokban, különösen Finnországban. Ennek történelmi okai vannak. A II. világháború idején ezekbe az országokba sem cukorrépából, sem nádcukorból készült édesítő nem került, ezért abból állítottak elő édesítőszert, ami saját környékükön akadt.

Az 1950-es években figyeltek fel a fogorvosok arra, hogy míg a fogszuvasodás a gyerekek és fiatal felnőttek körében mindenfelé igen gyakori, a finn fogorvosok ilyen korú páciensekkel ritkán találkoznak. Akkor derült ki, hogy a xilit, amely Finnországban a háború után is jórészt a legfőbb cukorféle maradt, erősen gátolja a szájüregben élő és szaporodó baktériumok növekedését, melyek alapvető szerepet játszanak a fogak romlásában.

A középfülgyulladást elsősorban az orr-garat-üreget a középfüllel összekötő fülkürtön keresztül felvándorló baktériumok okozzák, ezért indokolt volt ilyen szempontból is megkísérelni a kórokozók szaporodását. Finnországban xilittartalmú rágógumival kísérleteztek.

A három korábbi tanulmány eredményeit Amir Azarpazhooh, a Torontói Egyetem kutatója összesítette, és ismertette a Cochrane Reviews legújabb számában. A kutatások során csaknem kétezer finn gyermeket vizsgáltak, illetve egy 1227 fős, felső légúti megbetegedésben szenvedő negyedik csoportot.

A xilitet akár rágógumi, akár oldat formájában fogyasztó gyerekek csoportjában 25 százalékkal ritkábban fordult elő középfülgyulladás, mint azok között, akik nem xilittel édesített készítményt kaptak. Érdekes módon a felső légúti hurut közben alkalmazott xilit ilyen kedvező hatást nem mutatott.

A leghatásosabb xilitkészítménynek a rágógumi bizonyult. Ennek fogyasztói között 41 százalékkal ritkábban fordult elő középfülgyulladás.