Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 1208 helyszínen 87 324-en, emelt szinten 43 helyszínen 1540-en vizsgáznak.

A középszintű írásbeli 240 percig tart, ez alatt két feladatlapot kell megoldani, a szövegértési feladatlapra 60, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500–1500 szó.

Kapnak helyesírási szótárt

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 240 perces, írásbeli nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40/60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható helyesírási szótár, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Magyar mint idegen nyelvből középszinten 59 helyszínen 88 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. Az államtitkárság közlése szerint a vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen történt. Változás a korábbiakhoz képest, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságainak feladatait a vizsgák szervezésében immár megyénként, a megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el.

Több az emelt szintű vizsga

Az idei érettségi-szezonban május 4. és június 29. között a vizsgák 3616 érettségivizsga-bizottság közreműködésével zajlanak majd. Az érettségizők közül mintegy 87 850 diák a végzős középiskolás, akik ezúttal tesznek „rendes” érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt. A diákok együttesen több mint 471 ezer vizsgát tesznek le, érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 61 100 érettségivizsga-eredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján. A 471 ezerből mintegy 37 ezer vizsga emelt szintű, 434 ezer pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 22 százalékkal, több mint hatezerrel nőtt. Ez a növekedés a felsőoktatásba való bekerülésért folyó verseny felerősödését tükrözi.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven letett tárgyakat külön számolva – 181 tárgyból lesz középszintű és 65 tárgyból emelt szintű érettségi. Immár második éve csak azokból a vizsgatárgyakból tehető emelt szintű vizsga, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségipontot adó tárgyként figyelembe vehetők – hívták fel a figyelmet.

Hét vizsgafajta van

A diákok ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a hét vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül a legtöbb a „rendes” érettségi vizsga: számuk 404 542, az összes vizsga 86 százaléka. Évről évre egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előre hozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 39 828 ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák 8,5 százaléka.

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 12,5 ezer ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le, ez a vizsgák 2,6 százalékát adja. Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a több mint 10 200 szintemelő vizsga is, amely az elmúlt évihez képest 34 százalékkal, 2600-zal több.

Emlékeztettek arra, hogy az érettségi vizsga 2005 óta – a művészet és a művészetközvetítés képzési terület kivételével – kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákat is. Az érettségi pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indult, és június 29-én fejeződik be. Az írásbeli vizsgák május 4-étől 25-éig tartanak, az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 7-e, vége június 13-a, a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 18–29.

Az államtitkárság közlése szerint az előző évek vizsgaidőszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintű vizsgarendszer a vizsgakövetelmények és feladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai előkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidőszakról vizsgaidőszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az érettségizőkkel szemben.

MTI / mno