Ez persze önmagában még nem jelentene semmit, csakhogy a szocialista politikus kampányában azt ígérte, hogy a korábbi EU-s megállapodásokat újratárgyalná.

Hogy ez a Bastille téri lendület aztán meddig tart, egyelőre nehéz megmondani. Egyelőre a győzelem hevületében az új francia elnök azt mondta: az európai vezetőkön kívül szerinte más európai népek is azt remélik, hogy a franciaországi változásokkal véget érnek a megszorítások Európában. Hollande egyelőre tehát nyeregben, de ahhoz, hogy valódi kormányzati mozgástere legyen, a francia baloldalnak többséget kellene szereznie a parlamenti választáson is, amelyet júniusban tartanak.

Londoni elemzők úgy vélik, hogy Francois Hollande nem fogja meglépni azokat a kiadásnövelő intézkedéseket, amelyeket kampányában megígért. Valószínűleg arra fog hivatkozni, hogy 'amikor betekintett a könyvekbe, rosszabb gazdasági helyzetet talált, mint amilyenre számított'. Londoni elemzők máris azt találgatják, hogy ha Görögországban is a megszorítást ellenzők erők kerülnek többségbe, és ha Hollandiában is instabil lesz a kormánytöbbség, akkor vajon milyen folyamatok várhatók az euróövezetben. Főleg úgy, hogy a túlköltekező országok így előbb-utóbb összetűzésbe kerülhetnek az euróövezet lelkének számító Németországgal.

Az ázsiai tőzsdék egyelőre jelentős gyengüléssel reagáltak az európai választási hírekre.

OrientPress Hírügynökség