A közlemény szerint a vállalat megerősíti, hogy a "dízeltémával összefüggésben" a szövetségi kereskedelmi felügyelet (FTC) közreműködésével elvi megállapodásra jutott az igazságügyi minisztériummal, a szövetségi környezetvédelmi hatósággal (EPA) és a Kalifornia állami környezetvédelmi hatósággal (CARB). Ezt a megegyezést a következő hetekben az igazságügyi tárcával és az FTC-vel közösen olyan megállapodásokká formálják, amelyekben a társaság kötelezettségeket vállal az ügy lezárásáért cserébe, de nem ismeri el, hogy hibázott (Consent decrees).

A szűkszavú közleményben hozzátették, hogy a társaság az ellene egy San Francisco-i bíróságon indított gyűjtőper ügyében egyetértésre jutott az érdekelt felekkel egy peren kívüli megállapodás "fő vonalairól". Ezt a megállapodást is a következő hetekben konkretizálják majd. Hozzátették, hogy az illetékes bíró, Charles Breyer üdvözölte a fejleményt.

Az Egyesült Államokban formálódó megállapodásoknak nincsenek jogi következményei az Egyesült Államokon kívül - áll a közleményben.

Német sajtójelentések szerint Charles Breyer szövetségi bíró közölte, hogy a tervezett megállapodás alapján a VW a tulajdonos igénye szerint vagy megjavítja, vagy visszavásárolja a dízelbotrányban érintett autókat, és számottevő kártérítést ad a tulajdonosnak. A VW továbbá a csalás révén keletkezett környezeti károk ellensúlyozására befizet majd egy környezetvédelmi alapba. A részleteket június 21-ig kell kidolgozni, így azt is, hogy miként lehet megjavítani az érintett 580 ezer autót.

Azt még nem tudni, hogy a megállapodás mennyi pénzbe kerül majd a VW-nak. A Die Welt című német lap szerdán azt írta, hogy a VW autónként 5 ezer dollárt fizet a tulajdonosoknak. A cég ezt nem erősítette meg, és a ZDF német országos köztelevízió szerint más összegekről is hallani.

Egyelőre az sem világos, hogy az Amerikában kidolgozandó megállapodás alkalmazható-e majd máshol. Mindenesetre a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) az elvi egyezség hírére reagálva közölte, hogy nem lenne elfogadható, ha a VW nagyvonalúbb lenne az amerikai vásárlókkal, mint a németekkel.

A dízelbotrány azzal kezdődött, hogy az EPA tavaly szeptemberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásról szóló amerikai előírások. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.