A tényállás szerint az első rendű vádlott, egy 51 éves pécsi ügyvéd 2006 és 2010 között havi 5-7 százalékos kamat ígéretéve vett át pénzt több mint 200 magánszemélytől és gazdasági társaságtól.

Az összegek utáni kamatot csak részben fizette meg, így kétmilliárd forint kárt okozott a sértetteknek, amelyből 871 millió forint térült meg. A másod- és harmadrendű vádlott hasonló módon okozott kárt 2010-ben 80, illetve 2007 és 2010 között 90 millió forint értékben.

A bíróság az elsőrendű vádlottra 182 rendbeli csalás és két rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt nyolc év börtönbüntetést szabott ki, tíz évre eltiltotta a közügyek és az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától, valamint 252 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A férfit 32 rendbeli csalás vádja alól felmentették.

A másodrendű vádlott, egy 53 éves - a bűncselekmény idején Szekszárdon ügyvédként dolgozó - nőt jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt félmillió forint pénzbüntetésre, a harmadrendű vádlottat, egy 57 éves, Baranya megyei nőt 31 rendbeli csalás miatt két év két hónap börtönbüntetésre és 27 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.

Tuba István bíró többek között elmondta: az elsőrendű vádlott színlelt letéti, kölcsön- és megbízási szerződésekkel vett át pénzt a sértettektől, ezzel megtévesztette őket. Az ügyvéd a pénzt nem szándékozta visszafizetni. A készpénzben átvett összegek nagy részét az ígért kamatok fizetésére fordította, kisebb részét befizette saját bankszámlájára.

Az elsőrendű vádlott azt mondta ügyfeleinek, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás garanciát jelent a befektetésre - tette hozzá a bíró.

A büntető eljárás 2010-ben a férfi önfeljelentése után indult el.

Az ítélet nem jogerős, az első rendű vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és az ügyész három nap gondolkodási időt kért az ítélet tudomásul vételéhez, a harmadrendű vádlott nem jelent meg a határozathozatalon.