Az obstruktív alvási apnoé elnevezésű alvászavarban szenvedők a felső légutak kóros szűkületei miatt alvás közben időnként akár tíz másodpercet meghaladó ideig nem kapnak levegőt, vérük oxigénszintje csökken.

Ez az alvászavar összefüggést mutat az elbutulás, vagyis a demencia korai szakaszában az agyban lejátszódó szerkezeti változásokkal.

"Az elbutulás kockázatainak 30-50 százaléka változtatható tényezőkhöz, a depresszióhoz, a magas vérnyomáshoz, az elhízáshoz és a dohányzáshoz köthető. Az elmúlt években a tudósok felismerték, hogy többféle alvászavar is szerepel a kockázati tényezők között, ezért meg akartuk vizsgálni azt, hogyan hat az obstruktív alvási apnoé az agyra és a gondolkodási képességekre" - írta közleményében Sharon Naismith, a Sydney-i Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

A vizsgálatban több mint nyolcvanan vettek részt, az alanyok 51-88 év közöttiek voltak. Felmérték a memóriájukat és depresszióra utaló tüneteiket, agyukról felvételeket készítettek, megmérték a különböző agyi területek kiterjedését.

Akiknek a vérében alvás idején kevés volt az oxigén, azoknak az agy bal és jobb halántéki lebenye vékonyabbnak mutatkozott. Ezek a régiók a memória működésében játszanak szerepet, és a demencia leginkább az emlékezés képességét rombolja.

Az agyi elváltozások összefüggést mutattak a részvevők gyengébb tanulási képességeivel is - írták a kutatók a European Respiratory Journal című szaklapban.

A demencia gyógyíthatatlan, ezért a korai beavatkozás életbevágó jelentőségű. Az obstruktív alvási apnoé azonban kezelhető - mondta Naismith.

A kutatás megmutatta, hogy az alvászavar diagnózisa és kezelése "jó alkalom arra, hogy idejében elejét vegyük a demenciának" - tette hozzá.